Komárom-Esztergom Megyei
Ügyvédi Kamara
2890 Tata, Agostyáni u. 13. | (34) 310-887 | kamara.ugyvedi@t-online.hu

Kamara szabályzata


A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA
A L A P S Z A B Á L Y A

A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara közgyûlése az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 104.§ (2) e) pontja alapján a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara módosítással – legutóbb 2015. március 27.- egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:


  1. Az ügyvédi kamara

1.) A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara a Komárom-Esztergom megyében bejegyzett ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó, köztestületként mûködõ területi szervezete, amely önálló ügyintézõ szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

2.) Az ügyvédi kamara székhelye: 2890 Tata, Agostyáni utca 13.

3.) A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara (továbbiakban: ügyvédi kamara) mûködési területe: Tatabányai Törvényszék illetékességi területe.

4.) Az ügyvédi kamara tagjai a Komárom-Esztergom megye területén bejegyzett ügyvédek.
A kamarába bejegyzett ügyvéd kamarai tagdíjat fizet.


  1. Az ügyvédi kamara feladatai

1.) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

2.) Ennek során megyei hatáskörrel

  1. a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelmérõl, elõsegíti kötelezettségeik teljesítését,
    b) képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek érdekeit,
    c) szervezi az ügyvédek szakmai továbbképzését,
    d) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
    e) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezésérõl és megszûnésérõl,
    f)vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok (Üt. 89/M. § (1) bekezdés), az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok (Üt. 89/A. § (1) bekezdés), a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák, az irodák (Üt. 89/N. § (2) bekezdés) névjegyzékét,
    g) nyilvántartásba veszi az ügyvédi irodát és elbírálja az ügyvédi iroda taggyûlésének határozata ellen beterjesztett fellebbezést,
    h) elõmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését,
    i) biztosítja a felsõbbszintû ügyvédi testületek kamarai tagokra kötelezõ határozatainak végrehajtását,
    j) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek és bejegyzett európai közösségi jogászok felett,
    k) dönt ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek jutalmazásáról, az ügyvédi kamara tagjainak természetbeni juttatásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezésérõl,
    l) ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban és az ügyvédi kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait
  2. m) összeállítja és vezeti a kirendelhetõ ügyvédek névjegyzékét.

3.) Az ügyvédi kamara mûködéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából fedezi.

III.
Az ügyvédi kamara szervei

  1. a) közgyûlés
    b) elnökség
    c) fegyelmi bizottság
    d) ellenõrzõ bizottság
    e) összeférhetetlenségi bizottság
  2. f) oktatási bizottság
    g) gazdasági bizottság

  3. A közgyûlés

1.) Az ügyvédi kamara legfõbb döntéshozó szerve a közgyûlés, amely az ügyvédi kamara tagjaiból áll.

2.) A közgyûlés feladatai:

  1. a) megválasztja és beszámoltatja az ügyvédi kamara elnökét, az elnökséget, a kamara egyéb tisztségviselõit, a bizottságokat, a bizottságok tisztségviselõit és tagjait

  2. b) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,

  3. c) elfogadja a költségvetést, dönt az ügyvédi kamara elnökségének elõterjesztése alapján az ügyvédi kamara által folytatható gazdálkodásról, elfogadja a költségvetési beszámolót,

  4. d) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben és javaslatot tesz az ügyvédeket érintõ kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának,

  5. e) elfogadja az ügyvédi kamara alapszabályát,

  6. f) az ügyvédi kamara mûködési területére vonatkozó szabályzatot és iránymutatást adhat ki,

  7. g) az a) és b) pontban felsoroltakat visszahívhatja,

  8. h) ellátja az ügyvédi kamara alapszabályában és szabályzataiban meghatározott egyéb feladatokat.

3.) Az ügyvédi kamara közgyûlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. Az ügyvédi kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyûlést 30 napon belül össze kell hívni, az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik.

4.) A közgyûlés tagjai részére a meghívót legkésõbb a közgyûlés megtartását megelõzõen 15 nappal írásban kell megküldeni, ezzel egyidejûleg a kamara honlapján közzé kell tenni.

Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött meghívót.

A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

  1. a) a közgyûlés idõpontját, helyét,
    b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,
    c) figyelmeztetést a közgyûlés határozatképességének szabályaira,
    d) határozatképtelenség esetére kitûzött megismételt közgyûlés idõpontjának és helyének meghatározását.

A meghívóhoz a tagok indítványára összehívott közgyûlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is mellékelni kell.
A közgyûlés napirendjén szereplõ elõterjesztést a közgyûlés elõtt legalább három nappal a kamara hirdetõtábláján ki kell függeszteni.

A közgyûlés összehívásáról szóló értesítést az elnök vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes és a titkár írja alá.

5.) Az ügyvédi kamara közgyûlésére meg kell hívni a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, és mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerû.

6.) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent.
A közgyûlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerû többség) szükséges. Az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minõsített többség) kell.

7.) Határozatképtelenség esetén a legalább 8 nappal késõbbre, azonos napirenddel összehívott közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (Megismételt közgyûlés.)

8.) A közgyûlés határozatait - a választásokat kivéve - nyílt szavazással hozza.
A közgyûlés bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el.


A közgyûlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve (pl. 1/1998. Kü. hat.) kell nyilvántartani.


A határozatok nyilvántartásba vételérõl a titkár gondoskodik.

9.) A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az elõterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét.

A taggyûlésen hozzászóló kérheti, hogy hozzászólását szó szerint jegyzõkönyvezzék.

A jegyzõkönyvet az ügyvédi kamara elnöke és titkára írja alá, és a közgyûlés által kijelölt tag hitelesíti.

10.) A közgyûlés határozatait az érintettek általában közvetlenül kapják meg írásban, értesítésükrõl egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.


Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a közgyûlés idõpontjától számított 15 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdetõ táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés idõpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 15. napon kell közöltnek tekinteni.

Elfogadás után az ügyvédi kamara alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást 15 napon belül meg kell küldeni az igazságügyért felelõs miniszternek és a Magyar Ügyvédi Kamarának.

11.) Elfogadás után az ügyvédi kamara alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást az ügyvédi kamara székhelyén akként kell nyilvánossá tenni, hogy az az ügyvédi kamara tagjai, alkalmazott ügyvédjei, ügyvédjelöltjei, és mindazok, akik jogszabályban meghatározottak szerint az ügyvédi kamarai névjegyzékbe bejegyzésre kerültek, illetõleg valamennyi jogilag érdekelt személy részére az ügyvédi kamara hivatali ideje alatt, a kamara székhelyén hozzáférhetõ legyen.

Az alapszabályról, szabályzatról, iránymutatásról - amennyiben annak hivatalos közlése az általános szabályok szerint korábban már megtörtént - a jogosultság igazolása esetén az érdekelt költségére másolatot kell kiadni

12.) Az ügyvédi kamara alapszabálya az ügyvédi kamara tagjaira, a szabályzat az ügyvédi kamara tagjaira, az ügyvédi kamara névjegyzékében szereplõ alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelezõ.

13.) A közgyûlés határozata ellen az ügyvédi kamara tagja - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétõl számított 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat. A bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai szerint jár el.


  1. Az ügyvédi kamara elnöksége

1.) Az elnökség a kamara elnökébõl, a közgyûlés által meghatározott számú egy vagy több elnökhelyettesébõl, titkárából, a fegyelmi fõmegbízottból és - ha a közgyûlés másképpen nem állapítja meg – 10 tagból áll.

2.) Az elnökség feladata:

  1. a) összehívja az ügyvédi kamara közgyûlését, javaslatot tesz napirendjére, elõkészíti a közgyûlés mûködését, megszervezi a közgyûlés határozatainak végrehajtását,

  2. b) elõterjeszti az ügyvédi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységérõl beszámol a közgyûlésnek,

  3. c) elsõ fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételérõl és kamarai tagságának megszûnésérõl, az ügyvédi kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztésérõl,

  4. d) felvétel az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekrõl vezetett nyilvántartásba, valamint törlés e nyilvántartásból.

  5. e) elsõ fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételrõl és törlésrõl, az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztésérõl,

  6. f) elsõ fokon határoz az ügyvédi iroda taggyûlése határozatának felülvizsgálatáról,

  7. g) elsõ fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetésérõl, az ügyvéd irodájának átjegyzésérõl, valamint mindazon ügyben, amelyre az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény ezen törvény 15. §-ának alkalmazását rendeli,

  8. h) elbírálja az ügyvédi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést,

  9. i) ellenõrzi az ügyvédi kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,

  10. j) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

  11. k) meghatározza az ügyvédi kamarai tagdíj összegét,

  12. l) dönt a területi kamara tisztségviselõinek díjazásáról,

  13. m) kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesrõl nem gondoskodott,

  14. n) meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelõsége elbírálásának szempontjait,

  15. o) kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszûnt és a folyamatban lévõ ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,

  16. p) meghatározza az ügyvédek és ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,

  17. q) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezésérõl,

  18. r) összeállítja és vezeti a kirendelhetõ ügyvédek névjegyzékét, gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról,


s)elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésének és megakadályozásának ellenõrzését szolgáló vizsgálatot és elsõ fokon határoz a vizsgálat befejezésérõl,


  1. sz) felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekrõl vezetett nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból,

  2. t) elvégzi a közgyûlés és az alapszabály, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb feladatokat.

3.) Az ügyvédi kamara elnöksége szükség szerint, de legalább három havonta tart ülést.
Üléseit az ügyvédi kamara elnöke és titkára hívja össze.


Az elnökség tagjai részére a meghívót legkésõbb az elnökségi ülés megtartását megelõzõen öt nappal írásban ki kell küldeni.


Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is.

4.) Az ügyvédi kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége megjelent.

A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A megismételt ülést legkésõbb a határozatképtelen ülés napjától számított harminc napon belül meg kell tartani.

5.) Az elnökség a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnökség elrendelheti bármely ügyben titkos szavazás tartását.

Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok szavazatainak egyszerû többsége szükséges.

6.) Az ügyvédi kamara elnökségének ülésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet az ügyvédi kamara elnöke és titkára ír alá.

7.) Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket a titkár értesíti.

8.) Az ügyvédi kamara elnöksége a határozatát - amennyiben nem a kérelem szerinti tartalommal hozta - indokolni köteles.

Ugyancsak indokolni kell az ügyvédi kamarai felvétel, illetve az ügyvédi kamarai tagság megszüntetésének tárgyában hozott határozatait is.

  1. Az elnökség határozatait az alábbiak szerint kell közölni:

9.1. Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükrõl egy hiteles példány megküldésével az elnök vagy a titkár gondoskodik.

9.2. Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt az elnökségi határozat meghozatalától számított 15 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdetõ táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés idõpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 15. napon közöltnek kell tekinteni.

10.) Az elnökség határozata ellen a kamara tagja a határozat közlésétõl számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetõséget.


  1. Az ügyvédi kamara bizottságai

1.) Az ügyvédi kamara bizottságainak általános mûködési és eljárási rendje:

1.1. A bizottságok létszámát a közgyûlés határozza meg akként, hogy abban legalább 3 tag legyen.

1.2. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket - a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolják.

1.3. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.

A bizottság ülését annak megkezdése elõtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az idõpont megjelölésével - írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is összehívható.
Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is.

Az ülésre az ülés témájával összefüggõ kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni.

1.4. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejû megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 30 napon belülre összehívni.

Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezéstõl számított 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.

1.5. A bizottság ülésének elõkészítése a bizottság elnökének a feladata.

A bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese elnököl a bizottsági ülésen az ülés elnökeként. Ha a bizottság elnöke vagy elnökhelyettese nincs jelen valamely bizottsági ülésen, úgy a jelenlévõ bizottsági tagok maguk közül választják meg a levezetõ elnököt.

1.6. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább3 tagja jelen van.

A bizottság határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza.

1.7. A bizottság ülésérõl jegyzõkönyvet kell felvenni.

A jegyzõkönyv tartalmazza:

-az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerû volt-e,
-a résztvevõk nevét,
- a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,
-a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.

A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.

Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzõkönyvet is kell készíteni.

A jegyzõkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzõkönyvvezetõ írja alá.


A bizottsági ülés jegyzõkönyvét az összes bizottsági tagnak - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vette-e - meg kell küldeni az ülést követõ 15 napon belül.

1.8. Ha azt az ügy sürgõssége indokolja, a bizottság bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 8 napi határidõ kitûzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg.


A szavazás eredményérõl és a határozatról, valamint annak keltérõl a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követõ 15 napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.

1.9. A bizottságok a közgyûlésnek beszámolnak, az elnökséget pedig tájékoztatják a mûködésükrõl.

2.) Fegyelmi bizottság

2.1. A fegyelmi bizottság ellátja az ügyvédi kamara elsõfokú fegyelmi jogkörével járó fegyelmi teendõket.

2.2. A fegyelmi bizottság elnökbõl, és a közgyûlés által meghatározott számú tagokból áll.

2.3. A fegyelmi ügyben eljáró fegyelmi tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki.
A fegyelmi tanács a fegyelmi bizottság tagjai közül kijelölt elnökbõl és két tagból áll.

2.4. A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi bizottság munkájáról a közgyûlésnek köteles beszámolni.

2.5. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárási szabályzata rendelkezik.

3.) Ellenõrzõ bizottság

3.1. Az ellenõrzõ bizottság ellenõrzi az ügyvédi kamara gazdasági és pénzügyi munkáját.

3.2. Az ellenõrzõ bizottság elnökbõl, és a közgyûlés által meghatározott számú tagokból áll.

3.3. Az ellenõrzõ bizottság munkájáról köteles a közgyûlésnek beszámolni.

4.) Összeférhetetlenségi bizottság

4.1. A bizottság megvizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket és lefolytatja az ügyvédi kamara elnöksége, vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz az ügyvédi kamara elnökségének.

4.2. Az összeférhetetlenségi bizottság elnökbõl, és a közgyûlés által meghatározott számú tagokból áll.

4.3. A bizottság eljárását az Összeférhetetlenségi Eljárás Szabályzata tartalmazza.

4.4. A bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni az elnökségnek az összeférhetetlenségi ügyekben hozott határozatokról, és azok általánosítható tapasztalatairól.

4.5. A 4.1. pontban meghatározottaknak megfelelõen etikai kérdésben javaslatot tesz.

5.) Oktatási bizottság

5.1. Az ügyvédi kamara oktatási bizottsága elnökbõl, és a közgyûlés által meghatározott számú tagokból áll.

5.2. A bizottság feladatát képezi az ügyvédek és ügyvédjelöltek szakmai továbbképzésének megszervezése.

5.3. A bizottság a tevékenységérõl beszámol az ügyvédi kamara közgyûlésének.

6.) Gazdasági bizottság

6.1. A gazdasági bizottság véleményezi a kamara éves költségvetés-tervezetét.

6.2. A gazdasági bizottság elnökbõl, és a közgyûlés által meghatározott számú tagokból áll.

6.3. A gazdasági bizottság ellenõrzi a költségvetés évközi végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit.

6.4. A közgyûlés részére beszámol a költségvetési célok végrehajtásáról.

VII.
Az ügyvédi kamara tisztségviselõi

1.) Az ügyvédi kamara tisztségviselõi:

  1. a) elnök
    b) elnökhelyettesek
    c) titkár
    d) állandó bizottságok elnökei
    e) fegyelmi fõmegbízott
    f) fegyelmi megbízott

2.) Az ügyvédi kamara tisztségviselõit, valamint az elnökség és a bizottságok tagjait az ügyvédi kamara közgyûlése négy évre választja meg, megbízatásuk a következõ választásig szól. A tisztségviselõk, az elnökség és bizottságok tagjainak választása közvetlen, és titkos szavazással történik.

3.) Az ügyvédi kamara tisztségviselõit az ebben a minõségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

4.) A tisztségviselõk megbízatása az új tisztségviselõk megválasztásának napján szûnik meg. Ha az ügyvédi kamara elnökének, titkárának vagy fegyelmi fõmegbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szûnt meg, a közgyûlés a megbízás megszûnésétõl számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselõt.

5.) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik

- tisztségviselõ halálával,
- lemondásával,
- visszahívásával,
- kamarai tagságának megszûnésével, valamint
- a megbízatás idejének lejártával.

6.) A tisztségviselõ visszahívását a közgyûlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

7.) Az ügyvédi kamara elnöke:

7.1. Az ügyvédi kamara elnökének hatásköre:

  1. a) képviseli az ügyvédi kamarát,

  2. b) irányítja az elnökség és a bizottságok mûködését, gondoskodik a közgyûlési határozatok végrehajtásáról,

  3. c) a tevékenységérõl beszámol az ügyvédi kamara elnökségének és a közgyûlésnek,

  4. d) összehívja az ügyvédi kamara titkárával az elnökségi ülést, meghatározza annak napirendjét, kijelöli az ügyek elõadóit,

  5. e) elnököl a közgyûlésen és elnökségi ülésen,

  6. f) a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában foglaltaknak megfelelõen fegyelmi eljárást kezdeményezhet, intézkedik panasz és fegyelmi ügyekben,

  7. g) a törvényben elõírt esetekben indítványozza az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését (Üt. 20.§.),

  8. h) intézi a személyi ügyeket,
  9. i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
  10. j) fegyelmi büntetésnek nem minõsülõ figyelmeztetést alkalmazhat,
  11. k) irányítja az ügyvédi kamara ügyintézõi szervezetének mûködését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
  12. l) meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait,
  13. o) tudomásul veszi a lemondást, illetõleg az ügyvéd elhalálozására vonatkozó bejelentést és ezekkel összefüggésben megállapítja az ügyvédi kamarai tagsági viszony megszûnésének idõpontját,
  14. p) utalványozási jogkört gyakorol az ügyvédi kamara titkárával együtt a kamarai költségvetés keretében és irányítja az ügyvédi kamara közgyûlésének határozata alapján a kamara gazdálkodási tevékenységét,
  15. q) részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,
  16. r) elvégzi a közgyûlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

7.2. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott elnökhelyettes, az elnökhelyettesek akadályoztatása esetén az ügyvédi kamara titkára helyettesíti.

7.3. Az ügyvédi kamara elnökének határozata ellen a közlésétõl számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet a kamarának az a tagja, akit a határozat érint.

8.) Az ügyvédi kamara elnökhelyettesei:

8.1. Az ügyvédi kamara elnökét az erre kijelölt elnökhelyettes helyettesíti. A helyettesítésre kijelölés az elnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a kamara elnöksége, egyéb esetben az elnök hatáskörébe tartozik.

8.2. Az ügyvédi kamara elnökhelyettesei a kamara elnöke által meghatározott ügykör megosztás szerint közvetlenül felügyelik az ügyvédi kamara tevékenységének reájuk bízott területét.

8.3. Valamennyi elnökhelyettes köteles évente legalább egyszer az elnök által reábízott terület irányítása körében végzett tevékenységérõl az elnökség számára beszámolni.

8.4. Az elnökhelyettesek számát a közgyûlés határozza meg.

9.) Az ügyvédi kamara titkára

9.1. Felügyeli az ügyvédi kamara alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartását.

9.2. Irányítja és ellenõrzi az ügyvédi kamara ügyvitelét.

9.3. Elõkészíti az ügyvédi kamara elnökével az elnökségi üléseket. Biztosítja az ülések tárgyi feltételeit, gondoskodik az ülések jegyzõkönyveinek elkészítésérõl.

9.4. Gondoskodik az ügyvédi kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az ügyvédi kamara mûködése során a jogszabályok megtartásáról.

9.5. Elkészíti az ügyvédi kamara belsõ szabályzatainak tervezetét, összeállítja a költségvetés tervezetét.

9.6. Ellenõrzi az ügyvédi kamarának a közgyûlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási elõirányzatainak teljesítését.

9.7. Elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és jóváhagyás végett elõbb az elnökség, majd a közgyûlés el beterjeszti.

9.8. Elbírálás végett az elnökség elé terjeszti az ügyvédi irodák taggyûlési határozatai ellen elõterjesztett fellebbezéseket és egyéb, az elnökség hatáskörébe tartozó folyó igazgatási ügyeket.

9.9. Utalványozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.

9.10. Az ügyvédi kamara közgyûlése, elnöksége, elnöke más feladatok végzésével is megbízhatja.

10.) Fegyelmi fõmegbízott, fegyelmi megbízott

10.1. A fegyelmi fõmegbízott és a fegyelmi megbízott a kamara elnökének megbízásából jár el.
Ellátják a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott feladatokat.
Eljárásukat a fegyelmi szabályzat határozza meg.

10.2. A fegyelmi fõmegbízottat és a fegyelmi megbízottat az ügyvédi kamara közgyûlése, elnöksége, elnöke más, a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatok elvégzésével is megbízhatja.

VIII.
Az ügyvédi kamara képviselete, aláírási jog

1.) Az ügyvédi kamarát az elnök önállóan, az elnökhelyettesek és a titkár másodmagukkal, együttesen képviselik.

2.) Az ügyvédi kamara nevében az elnök önállóan is, az elnökhelyettesek és a titkár, másodmagukkal, együttesen írnak alá.

3.) A bankszámlák feletti rendelkezésre bármelyik aláírásra jogosult másodmagával, együttesen jogosult.

IX.

Kitüntetések

Az ügyvédi kamara volt elnöke, aki három választási cikluson át elnökként vezette a kamarát, jogosult a „tiszteletbeli ügyvédi kamarai elnök” cím viselésére.


Záró rendelkezések

1.) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény szabályai az irányadók.

2.) Azokban az esetekben, amikor az alapszabály rendelkezése írásban közöltnek tekinti az elektronikus levélben, illetve a faxon való közlést, a közlés napjaként azt a napot kell tekinteni, amikor
a) az elektronikus levél a címzett számítógépén a visszaigazolás szerint hozzáférhetõvé vált,
b) a faxüzenetet a gépi visszaigazolás szerint a címzettnek elküldték.
Az írásbeli nyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni, ha a címzett bizonyítja, hogy azt részére nem küldték meg.

3.) A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara közgyûlése az alapszabályát az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 127.§-a alapján 1998. december 15. napján hagyta jóvá és 1999. január 1. napján lépett hatályba.

A módosítással egységes szerkezetû alapszabályt a közgyûlés 2015. március 27. napján hagyta jóvá és ugyanezen a napon lépett hatályba.

Tata, 2010. május 25

Dr. Józsa Domokos Dr. Izsó Attila
e l n ö k t i t k á r

Módosítva:

Tata, 2015. március 27.

Dr. Etter Ödön Dr. Izsó Attila András
e l n ö k t i t k á r