Komárom-Esztergom Vármegyei
Ügyvédi Kamara
2890 Tata, Agostyáni u. 13. | (34) 310-887 | kamara.ugyvedi@t-online.hu

Történet


A megyeszékhelyeken működő ügyvédi kamarákat az Igazságügyminiszter 9/1958. (XII. 13.) számú rendelete hozta létre az alábbi tartalommal.

"Az Üt. 59.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a már működő ügyvédi kamrákon kívül a következő ügyvédi kamarák felállítását rendelem el:

Budapest székhellyel Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarát kell felállítani, - ügyvédi kamarát kell továbbá felállítani, Salgótarján, Szekszárd, Székesfehérvár, zombathely, Tatabánya és Veszprém székhellyel."
Dr. Mártai László miniszteri kiküldött 1958. december 1. napján az alábbi tartalmú átiratot intézte dr. Csorba Kázmér tatabányai ügyvédhez.
"Hivatkozással az IM. 9/1958. IM. sz. rendeletének 66. §-ában foglaltakra és ezen szakaszban biztosított jogomra felkérem Önt, hogy Komárom megyében a törvényes rendelkezéseknek megfelelően alakítandó új ügyvédi kamara létrehozása, megalakítása érdekében az általam szóban közölt kívánalmaknak megfelelően a szervezési munkálatokat haladéktalanul megkezdje és a választásokat készítse elő."

A tatabányai Ügyvédi Kamara 1959. február 7-én tartotta alakuló közgyűlését az akkor Esztergomban működő vármegyei bíróság tanácstermében.

Az alakuló közgyűlés az ügyvédi kamara első elnökének egyhangú szavazati aránnyal dr. Almády Károly tatai ügyvédet kamarai titkárrá, dr. Csorba Kázmér tatabányai ügyvédet az elnökség tagjává pedig dr. Forró Sándor esztergomi ügyvédet választotta meg.

A Tatabányai Ügyvédi Kamara ezt követően tatabányai székhellyel a Baross G. u. 2. sz. alatti ingatlan egy helyiségében igen mostoha körülmények között kezdte meg, majd folytatta működését.

Az ügyvédi kamarának 1958. december 19. napján 15 bejegyzett ügyvéd tagja volt, ezek közül 4 tag a tatai Ügyvédi Munkaközösségben, 2 a tatabányai Ügyvédi Munkaközösségben, 5 az esztergomi Ügyvédi Munkaközösségben, és 4 Komáromban működött.

Dr. Almády Károly 1965. január 11-ig töltötte be az Ügyvédi Kamarai elnöki tisztséget, míg dr. Csorba Kázmér ügyvéd 1965. január 11. napjáig volt az ügyvédi kamara titkára.

Ezt követően, 1965. január 11-től dr. Szentírmai Józsefet az ügyvédi kamara elnökévé, míg dr. Józsa Domokost az ügyvédi kamara titkárává választották.

Dr. Szentírmai József a kamara elnöki tisztét 1973. november 26. napjáig látta el, ettől az időponttól 2014. február 04. napjáig dr. Józsa Domokos volt az ügyvédi kamara elnöke.

2014. február 05. napjától 2018. november 23. napjáig dr. Etter Ödön volt a kamara elnöke.

2018. november 23-tól dr. Becker Tibor lett a kamara elnöke.

A Tatabányai Ügyvédi Kamara illetékességi területén a megalakulását követő évtizedekben 4 Ügyvédi Munkaközösség működött, Tatabánya, Tata, Komárom, és Esztergom székhellyel.

A kamara átlagos taglétszáma 30 fő volt, és munkaközösségenként 1 ügyvédjelöltet foglalkoztattak.

A Tatabányai Ügyvédi Kamara 1985. évtől Komárom Megyei, majd 1991-től kezdődően Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara, 2023. 07. 06-tól Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara elnevezéssel működött tovább, míg az ügyvédi munkaközösségek megszűnése után az ügyvédek egyéni ügyvédként illetve ügyvédi irodákba tömörülve folytatták tevékenységüket.

Az 1990. évi taglétszám 43 fő volt, ebből 29 férfi, és 14 nő, átlagéletkoruk 41 év.
1990-ben a kamara területén 5 fő ügyvédjelölt dolgozott.
Az ügyvédi létszám 1991. október 1. napja után 83 főre emelkedett. A jelenlegi létszám 180 fő.
A kamara területén 29 bejegyzett aliroda működik.
Az ügyvédi kamara 1997. február 5. napján megvásárolta a Tatabánya, Komáromi u. 3. szám alatti ingatlant, amely 2008. évig szolgált a kamara székhelyéül.
A kamara jelenlegi székhelye Tata, Agostyáni utca 13. sz. alatt helyezkedik el.
Az ügyvédi kamara szervezésében – vármegyei szinten - rendszeres ügyvédjelölti oktatás folyik, előadók a megye legképzettebb ügyvédei.
Az Üt. 12. §-ában valamint az Alapszabályban meghatározott kamarai feladatok megfelelő szintű ellátását nehezíti az évenként jelentős mértékben emelkedő –változó- ügyvédi létszám, a széttagoltság miatti elszigeteltség, az ügyvédek közötti kapcsolattartás, és az ellenőrzés hiánya.

A korábbi munkaközösségi rendszerrel szemben az egyes ügyvédek tevékenységét, érdemi munkáját szinte lehetetlen figyelemmel kísérni, és ez a tény nemcsak az ügyvédi tevékenység színvonalát érinti kedvezőtlenül, hanem jelentősen befolyásolja a panaszok - fegyelmi ügyek - számát is.