Komárom-Esztergom Megyei
Ügyvédi Kamara
2890 Tata, Agostyáni u. 13. | (34) 310-887 | kamara.ugyvedi@t-online.hu

KEMÜK Alapszabálya (az Igazságügyi Minisztérium által 2018.08.08. napján jóváhagyva.)


A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA

ALAPSZABÁLYA

A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: ügyvédi tevékenységről szóló törvény) 164. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva alapján a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg.

I. Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara

1. A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara (továbbiakban: Kamara) köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik.

A Kamara célja és fő tevékenysége:

- tagjai szakmai önkormányzatának megvalósítása, és

- tagjai és az ügyvédi tevékenység általa nyilvántartásba vett gyakorlói érdekképviselete, és a velük kapcsolatban törvényben a Kamara hatáskörébe utalt közhatalom gyakorlása.

2. A Kamara székhelye: 2890 Tata, Agostyáni utca 13.

3. A Kamara honlapja: www.kemuk.hu

4. A Kamara működési területe: Komárom-Esztergom Megye közigazgatási területe.

5. A Kamara tagjai a működési területén bejegyzett ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és kamarai jogtanácsosok.

II. A KAMARA FELADATAI, HATÁSKÖRE

1. A Kamara működési területén

a) megszervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzését, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzését,

b) gondoskodik a kamarai tisztségviselők megválasztásának lebonyolításáról,

c) beszedi a kamarai tagdíjat,

d) ellátja a jogszabályban és az alapszabályában a hatáskörébe utalt feladatokat.

2. A Kamara az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározottakon túlmenően ügyvédek hivatásrendi irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos alábbi közfeladatokat látja el:

a) gondoskodik tagjai jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését,

b) kérelemre közreműködik a tagjai, illetve az ügyvédi tevékenység általa nyilvántartásba vett gyakorlói közötti érdekkonfliktusok feloldásában,

c) képviseli az ügyvédi tevékenység általa nyilvántartásba vett gyakorlói érdekeit,

d) biztosítja a Magyar Ügyvédi Kamara döntéseinek végrehajtását,

e) dönt ügyvédi tevékenység gyakorlói jutalmazásáról, kitüntetés adományozásáról, újabb kitüntető cím alapításáról,

f) tagjai számára az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges vagy azt elősegítő, könnyítő szolgáltatásokat nyújthat,

g) kapcsolatot tart a hazai és nemzetközi ügyvédi, jogászi és más az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel,

h) közigazgatási hatóságként jár el az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott kamarai hatósági ügyekben.

III. A KAMARA SZERVEI

A Kamara szervei

1. Közgyűlés

2. Elnökség

3. Bizottságok

3.1. Összeférhetetlenségi bizottság

3.2. Felügyelőbizottság

3.3. Regionális fegyelmi bizottság

3.4. Oktatási bizottság

1. A közgyűlés

1.1. A Kamara legfőbb szerve a közgyűlés.

A közgyűlés a Kamara tagjaiból áll.

A Kamara tagja tagsági jogait a közgyűlésen személyesen gyakorolhatja.

1.2. A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés

a) elfogadja a Kamara alapszabályát,

b) megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja a Kamara elnökét, az elnökséget, a bizottságokat, a bizottság tisztségviselőit és tagjait,

c) megválasztja és visszahívhatja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,

d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

e) javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint

f) ellátja a Kamara alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.

1.3. A közgyűlés összehívása

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést az elnökség hívja össze

A Kamara évi rendes közgyűlését olyan időpontra kell összehívni, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés is megtartható legyen a tárgyév május 31. napjáig.

A Kamara tagjai legalább egyharmadának írásban benyújtott indítványára a közgyűlést az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül, legfeljebb az indítvány kézhezvételtől számított 60 napon belüli időpontra kell összehívni.

A közgyűlést meghívó közzétételével kell összehívni.

A meghívót a Kamara honlapján a tagok számára nyilvános felületén a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 15 nappal korábban kell közzétenni.

A meghívót tájékoztató jelleggel elektronikus levélben meg kell küldeni a Kamara azon szavazásra jogosult tagjainak, akik az elektronikus levelezési címüket a kamarai nyilvántartásba bejelentették.

A közgyűlési meghívóban szereplő, a közgyűlés döntését igénylő napirendekhez tartozó előterjesztéseket, valamint – a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén – az összehívásra vonatkozó indítványt a közgyűlésnek a meghívóban megjelölt időpontját legalább 15 nappal – kivételesen indokolt esetben legalább 8 nappal – megelőzőleg a kamara honlapján a tagok számára nyilvános felületén közzé kell tenni.

A meghívónak tartalmaznia kell:

a) a Kamara nevét és székhelyét,

b) a közgyűlés helyszínét és időpontját,

c) a megtárgyalandó napirendi pontokat,

d) a közgyűlés határozatképességének szabályaira vonatkozó figyelmeztetést,

e) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

A Kamara közgyűlésére a Kamara elnöke tanácskozási joggal meghívja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, és tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akik jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.

A közgyűlési meghívó közzétételétől számított 3 napon belül a Kamara tagjai írásban kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni.

1.4. A közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés határozatképes, ha azon a Kamarai tagok több mint fele jelen van.

A közgyűlés határozatképtelensége esetén, a legalább nyolc nappal későbbre és legfeljebb tizenöt napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott közgyűlés az eredeti napirend tekintetében – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.

A nem szabályszerűen összehívott közgyűlést akkor lehet megtartani, ha a közgyűlésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.

A nem szabályszerűen közölt napirend esetében akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

1.5. A közgyűlés lefolytatása

A közgyűlés levezető elnöki feladatait az Elnök vagy a helyettesítésére általa kijelölt elnökhelyettes látja el.

A közgyűlés megnyitása után a közgyűlés a napirend kiegészítése tárgyában tett indítványról határoz.

A közgyűlés a határozatait - a választási közgyűlés kivételével – nyílt szavazással, és – az alábbi kivétellel - a jelen lévő tagok többségének támogató szavazatával (egyszerű többséggel) hozza.

Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a jelenlévő tagok kétharmadának a támogató szavazata szükséges.

A közgyűlés bármely kérdésben elrendelheti a titkos szavazást.

A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a Kamarai tag nevét és székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, a jelenléti ívre utalással a közgyűlésen megjelent személyek számát, a levezető elnök, a jegyzőkönyv-hitelesítő, és a jegyzőkönyvvető személyét. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, a kérdések, az azokra adott válaszok, és a hozzászólások lényegét, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazás eredményét, a támogatók számát, ellenszavazók és tartózkodók számát és személyét.

A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

A jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 15 napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív.

A közgyűlés határozatait folyamatos arab sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével, hónapjával és napjával törve kell nyilvántartani.

A közgyűlés egyedi ügyben hozott határozatainak hitelesített kiadmányát az érintettekkel írásban közölni kell, a közlésről a titkár gondoskodik.

A közgyűlés nem egyedi ügyben hozott határozatait a Kamara honlapján a tagok számára nyilvános felületen – a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül – történő közzététellel kell közölni.

2. Az elnökség

2.1. Az elnökség a Kamara elnökéből, két elnökhelyettesből, titkárból és a tagokból áll.

Az elnökség ügyvéd tagjainak száma: 15 fő.

Az elnökség kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjainak száma, ha a tevékenységét nem szüneteltető és nem is felfüggesztett kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjainak az általános választás kiírásának napján fennálló száma a kamara nem szüneteltető és nem is felfüggesztett tagjai számának

- eléri az öt százalékát, de nem éri el a tizenöt százalékát, egy,

- eléri a tizenöt százalékát, de nem éri el a húsz százalékát, kettő,

- eléri a húsz százalékát, három.

2.2. Az elnökség feladata az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban és a közgyűlés határozataiban meghatározottak alapján különösen:

a) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának a keretei között meghatározza az ügyvédek és ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,

b) dönt az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak a jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,

c) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának a keretei között meghatározza a tagdíjkedvezményeket;

d) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának a keretei között gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról,

e) a két közgyűlés közötti időszakban – utólagos beszámolási kötelezettséggel – a Kamara működési területére vonatkozó általános érvényű határozatokat hozhat, és javaslatokat tehet,

f) a Kamara szerve, tisztségviselője és hivatala számára – törvényben, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában és a jelen Alapszabályban meghatározott feladat- és hatásköre keretei között, azt nem érintve – kötelező állásfoglalást adhat ki,

g) elfogadja a Kamara ellenőrzési tervét,

h) szabályozza a közgyűlési, az elnökségi és a bizottsági döntések kiadmányozásának a rendjét,

i) összehívja a Kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

j) előterjeszti a Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,

k) első fokon határoz a kamarai hatósági ügyekben közigazgatási hatóságként az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben (170.§-ba) foglalt eljárások közül a (171.§ (2) bekezdése alapján) nyilvántartásba vételi, nyilvántartásból való törlési, kamarai formaváltási eljárásban,

l) elbírálja a területi kamara elnökének a határozata elleni fellebbezést,

m) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

n) dönt a Kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

o) dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,

p) összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek, kirendelhető védők névjegyzékét, gondoskodik kirendelések jogszabályban foglaltak szerinti működéséről és ennek elektronikai háttere zavartalan működéséről, működtetéséről,

q) jóváhagyja a kamarai jogtanácsosi illetve az alkalmazott ügyvédi tagozatok működésének szabályait,

r) dönt az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (110.§) alapján meghozott, A pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőlegezéséről és magakadályozásáról szóló törvénnyel” kapcsolatos fegyelmi határozatok honlapon való közzétételéről.

2.3. Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést.

Az elnökség összehívásáról a Kamara elnöke a meghívónak az elnökség tagjai részére írásban, elektronikus úton történő megküldésével az elnökségi ülés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban gondoskodik.

Az elnökségi ülés meghívójának tartalmaznia kell

a) a Kamara, illetve a kamarai szerv megnevezését és székhelyét,

b) az elnökségi ülés idejének és helyszínének megjelölését,

c) határozatképtelenség esetére a megismételt elnökségi ülés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

Az elnökségi meghívóban szereplő, az elnökség döntését igénylő napirendekhez tartozó előterjesztéseket az elnökségnek a meghívóban megjelölt időpontját legalább 5 nappal – kivételesen indokolt esetben legalább 3 nappal – megelőzően az elnökség tagjainak elektronikus úton meg kell küldeni. Az ülésen előterjesztett napirend tárgyalhatóságáról szavazást kell tartani.

2.4. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége jelen van.

A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés – az eredeti napirend vonatkozásában – a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülést legkésőbb a határozatképtelen ülés napjától számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

Az elnökség ülése nem nyilvános, de arra a Kamara elnöke tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű vagy szükséges.

Az elnökség ülésére meg kell hívni a regionális fegyelmi bizottság elnökét, aki az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

Az elnökség a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnökség elrendelheti bármely ügyben titkos szavazás tartását.

Az elnökség határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges.

2.5. Elnökségi ülés tartása nélküli határozathozatal

A Kamara elnöke „igen” vagy „nem” szavazattal eldönthető kérdésben a döntéshez elrendelheti az elnökségi ülés tartása nélküli szavazást. A szavazat a döntést igénylő kérdés közlését követő három napon belül írásban adható le.

Ha az elnökség bármely tagja kéri, az elnökség ülését a kamara elnöke összehívja.

Elnökségi ülés tartása nélküli szavazás esetén a szavazás eredménytelen, ha az elnökség tagjainak a többsége nem adta le szavazatát.

A jelen pont szerinti eredménytelenség esetén a szavazatok leadására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül ugyanazon kérdésben elrendelt megismételt szavazás esetében a jelen pont szerinti eredménytelenségi okot nem kell alkalmazni.

Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy, az elnökség tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesít.

Az elnökség egyedi, nem hatósági ügyben hozott határozatát, amennyiben az nem a kérelem szerinti tartalommal jön létre, indokolni köteles.

Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván, és gondoskodik a meghozott határozatok közléséről, illetve közzétételéről.

Az elnökség nem egyedi ügyben hozott határozatait a Kamara honlapján a tagok számára nyilvános felületen – a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül – történő közzététellel kell közölni.

Az elnökség egyedi ügyben hozott határozatainak hitelesített kiadmányát az érintettekkel írásban kell közölni.

3. Bizottságok

3.1. A Kamara bizottságai:

Összeférhetetlenségi bizottság

Felügyelőbizottság

Regionális fegyelmi bizottság

Oktatási bizottság

A közgyűlés és az elnökség konkrét feladat ellátására vagy ügy kivizsgálására – legalább három tagú, páratlan számú tagból álló – eseti bizottságot hozhat létre.

3.2. A Kamara bizottságaira vonatkozó közös szabályok

A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket – a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel – bizottsági ülésen gyakorolják.

A bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén bármelyik bizottsági tag a meghívónak a bizottság tagjai részére írásban, elektronikus úton történő megküldésével a bizottsági ülés időpontját megelőző legalább 8 nappal gondoskodik, amely határidő kivételesen indokolt esetben lerövidíthető.

Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. A bizottság elnöke ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra összehívni. Ha a bizottság elnöke a jelen pont szerinti kérelemnek a hozzá érkezéstől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag összehívhatja a bizottság ülését.

A bizottsági ülés meghívójának tartalmaznia kell

- a Kamara, illetve a bizottság megnevezését és székhelyét,

- a bizottsági ülés idejének és helyszínének megjelölését,

- a bizottsági ülés napirendjét,

- határozatképtelenség esetére a megismételt bizottsági ülés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.

A bizottsági meghívóban szereplő, a bizottság döntését igénylő napirendekhez tartozó előterjesztéseket az ülés meghívóban megjelölt időpontját legalább 5 nappal megelőzően a bizottság tagjainak elektronikus úton meg kell küldeni, amely határidő kivételesen indokolt esetben lerövidítethető.

A bizottság ülése nem nyilvános, de arra a Kamara elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni, továbbá a bizottság elnöke tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű, vagy szükséges

A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti le.

A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább a bizottság 3 tagja jelen van.

A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A bizottság üléséről – az ülésen történteket összefoglalóan tartalmazó – emlékeztetőt, vagy ha a bizottság érdemi határozatokat hoz, valamely ügyvédi szerv részére érdemi javaslatot tesz vagy azt a bizottság egyébként szükségesnek tartja – az ülés helyét, idejét, az összehívás szabályszerűségére vonatkozó megállapításokat, a résztvevők nevét, a hozzászólások lényegét, az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat, valamint a bizottsági tag által jegyzőkönyvbe vetetni kívánt esetleges különvéleményét tartalmazó – jegyzőkönyvet kell felvenni.

A bizottság bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvezést rendelhet el, és bármely tag kérésére a hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe venni.

A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy, a bizottság tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottsági tagjainak az ülést követő 10 napon belül meg kell küldeni.

A bizottság elnöke a bizottság munkájáról az évi rendes közgyűlésnek köteles beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

3.3. Állandó bizottságok

a) Összeférhetetlenségi bizottság

Az összeférhetetlenségi bizottság elnökből, valamint 4 tagból áll.

Az összeférhetetlenségi bizottság lefolytatja az ügyvédi kamara elnöksége, vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, és ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz a Kamara elnökségének.

Az egyes összeférhetetlenségi ügyekben eljáró tanácsot a bizottság elnöke jelöli ki.

b) Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság elnökből és 4 tagból áll.

A felügyelőbizottság a Kamara gazdasági és pénzügyi munkáját ellenőrzi.

c) Regionális fegyelmi bizottság

A Kamara a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint a szabályzatban meghatározott területi kamarákkal közösen a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoz létre. A regionális fegyelmi bizottság választásának rendjét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.

A regionális fegyelmi bizottság eljárásának szabályait és működési területét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.

d) Oktatási bizottság

Az oktatási elnökből és 4 tagból áll.

A bizottság feladatát képezi az ügyvédi tevékenységet gyakorlók Kamara által szervezett képzésének és továbbképzésének a megszervezése a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott keretek között.

3.4. Az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek, illetve a jogi előadók bizottsága

Az európai közösségi jogászok létrehozhatják az európai közösségi jogászok bizottságát, az ügyvédjelöltek az ügyvédjelöltek bizottságát, a jogi előadók a jogi előadók bizottságát, amelyeknek a véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál és nem egyedi döntéseknél

Az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek, illetve a jogi előadók bizottságai – amennyiben azokat létrehozzák – elnökből és két tagból állnak.

Az ügyvédjelöltek és a jogi előadók bizottságának működésére a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott szabályzat az irányadó.

Az európai közösségi jogászok bizottságára a bizottságokra vonatkozó általános szabályok az irányadók.

IV. TAGOZATOK

A Kamara kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvéd tagjai az ügyvédi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatot alkotnak.

A tagozatok

- véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó,

- egyetértése szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó,

a Kamara szerveinek hatáskörébe tartozó nem egyedi döntéseknél.

A kamarai jogtanácsosi, illetve az alkalmazott ügyvédi tagozatok alakuló ülését a Kamara elnöke az általános kamarai választások eredményének megállapítását követő 30 napon belül 30 napon belüli időpontra hívja össze.

A tagozat az alakuló ülésén megválasztja az elnökét, valamint – ha arra a tagozat jogosult – a Kamara elnökségébe delegált tagot vagy tagokat.

A tagozat a saját működésére vonatkozóan ügyrendet fogadhat el, amelyet a tagozat elnöke jóváhagyás céljából a Kamara elnöksége elé terjeszt. Ha az elnökség a tagozat ügyrendjéről a beérkezését követő negyvenöt napon belül nem hoz döntést, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. A jóváhagyott tagozati ügyrendet a Kamara honlapján közzé kell tenni, és az legkorábban a közzétételét követő napon léphet hatályba.

A tagozat működésére a tagozati ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a Kamara közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. A KAMARA TISZTSÉGVISELŐI

1. A Kamara tisztségviselői:

- Kamara elnök e,

- Kamara elnökhelyettese i,

- Kamara titkár a,

- elnökség tagjai,

- Kamara állandó bizottságainak elnökei és tagjai,

- fegyelmi biztosok

A tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.

A tisztségviselők választása négyévente, titkos szavazással, közvetlenül történik (általános választás).

A Kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Ha a Kamara elnökének, titkárának, fegyelmi biztosának vagy elnökségi tagjának megbízatása a megbízatásának lejárta előtt szűnt meg, a közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított három hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt, kivéve, ha az új tisztségviselők általános választásának napjáig négy hónapnál kevesebb idő van hátra.

Az ilyen módon megválasztott tisztségviselő megválasztásának időtartama az általános választások időpontjáig tart.

2. A Kamara elnöke

a) képviseli a Kamarát,

b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

c) a tevékenységéről beszámol a Kamara elnökségének és a közgyűlésnek,

d) ellátja a fegyelmi eljárásban a törvényben meghatározott feladatokat,

e) irányítja a Kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

f) irányítja a Kamara gazdálkodását,

g) kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását, valamint

h) elvégzi a közgyűlés és a Kamara alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.

A Kamara elnöke a fentieken túl:

a) kijelöli az általános elnökhelyettest,

b) meghatározza az elnökhelyettesek feladatkörét, valamint helyettesítésük rendjét,

c) gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

d) irányítási jogkörében a Kamara szerve, tisztségviselője és hivatala számára – törvényben, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában és a jelen Alapszabályban meghatározott feladat- és hatásköre keretei között, azt nem érintve és a fegyelmi ügyek kivételével – utasítást adhat feladat elvégzésére és mulasztás pótlására,

e) összehívja az elnökségi ülést, meghatározza napirendjét, kijelöli az ügyek előadóit,

f) elnököl a közgyűlésen és elnökségi ülésen,

g) intézi a személyi ügyeket,

h) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

i) meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait,

j) részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,

k) ellenőrzi az ügyvédi kamarai felvétel és nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos fennállását,

l) ellenőrzési terv alapján vagy a hivatalosan tudomására jutott információk alapján hatósági ellenőrzést rendel el,

m) szabályozza döntései kiadmányozásának a rendjét.

A Kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes, az általános elnökhelyettes akadályoztatása esetén a másik elnökhelyettes a Kamara elnöke által meghatározott rendben helyettesítik.

A Kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatait a Kamara honlapjának a tagok számára nyilvános felületén kell közzétenni. A nem csak a tagokat érintő határozatokat a Kamara honlapján nyilvánosan kell közzé tenni, vagy a nem tag érintettekkel közölni kell.

3. Elnökhelyettesek

A Kamara elnökhelyettesei

- a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint helyettesítik a Kamara elnökét,

- ellátják az elnök által meghatározott feladatkört, valamint

- elősegítik a Kamara szerveinek a működését.

4. A Kamara titkára

A Kamara egy titkárt választ.

A Kamara titkára:

a) ellenőrzi a Kamara hivatali szervezetét,

b) előkészíti a Kamara elnökével az elnökségi üléseket, biztosítja az ülések tárgyi feltételeit,

c) gondoskodik a Kamara szervei és az elnök által hozott határozatok közzétételéről, közléséről és végrehajtásáról,

d) az elnökkel közösen ellenőrzi a Kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését,

e) önálló utalványozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között,

f) ellátja a Kamara elnöke által meghatározott feladatokat.

5. Fegyelmi biztosok

A fegyelmi biztos tisztségével járó feladatokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú tisztségviselő látja el.

A vezető fegyelmi biztost és a fegyelmi biztosokat a Kamara közgyűlése választja.

VI. A KAMARA KÉPVISELETE, ALÁÍRÁSI JOG

A Kamarát

- a Kamara elnöke önállóan,

- a Kamara elnökhelyettesei, illetve a titkára másodmagukkal együttesen

képviselik.

A Kamara nevében

- a Kamara elnöke önállóan,

- a Kamara elnökhelyettesei, illetve titkára másodmagukkal együttesen

írnak alá.

A bankszámla feletti rendelkezésre a Kamara elnöke és titkára együttesen jogosultak.

VII. A KAMARA GAZDÁLKODÁSA

A Kamara elnöke gondoskodik a közgyűlés által elfogadott költségvetés végrehajtásáról.

Ameddig a közgyűlés a Kamara tárgyévi költségvetését nem fogadja el, a Kamara jogosult és köteles a Kamarát megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

Amennyiben a költségvetés kiadási előirányzata változtatást igényel, arról az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés határoz.

VIII. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉS

Ezen alapszabály alkalmazásában elektronikus úton közöltnek tekinti az elektronikus levélben vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre, vagy tárhelyre való közlést. Az e pont szerinti esetben a közlés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor

- az elektronikus levél a címzett számára a visszaigazolás szerint hozzáférhetővé vált, illetve

- az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség esetén az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni.

IX. ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. A jelen alapszabály kiemelt szabályzat.

2. A jelen alapszabályt tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

3. A jelen alapszabály – a jelen fejezet 4. és 5. pontjaiban meghatározott kivétellel - az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyását követően a Kamara honlapján való közzétételét követő napon lép hatályba.

4. A jelen alapszabály III. fejezet 3.1. pontjánál szereplő felsorolásnál a „Regionális fegyelmi bizottság” megnevezés, a III. fejezet 3.3. pontjának c) alpontja a regionális fegyelmi bizottságok felállításának a napján lép hatályba.

5. A jelen alapszabály tagozatokra, valamint a fegyelmi biztosokra vonatkozó rendelkezéseit – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Kamara tisztségviselőinek az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépését követő első általános választása napjától kell alkalmazni.

6. A jelen alapszabály hatályba lépésével a Kamara 1999. január 1. napjától hatályos Alapszabálya hatályát veszti azzal, hogy a fegyelmi bizottságra vonatkozó szabályait a regionális fegyelmi bizottságok felállításának napjáig, a fegyelmi megbízottra vonatkozó szabályait a fegyelmi biztosok megválasztásának napjáig alkalmazni kell.

7. A jelen alapszabályt a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara 2018. július 20. napján megtartott közgyűlése a 1/2018. (07.20.) számú határozatával állapította meg.

Dr. Etter Ödön
elnök

Izsó Attila András
titkár